PSZLF

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Itt a banki feketelista - etikátlan bankok Magyarországon

A Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodája összeállította azoknak a bankoknak a listáját, amelyek a pénzügyi válság alatt sem változtattak hitelezési, ill. válságkezelési magatartásukon, nem felelnek meg a Banki Etikai Kódex követelményeinek, attól jelentősen eltérnek. Eszerint a Raiffeisen Bank a Butár Kft.-vel, az Aegon, az AXA, a Cetelem, Provident, az Athlon és a Ká-Pé Hitel Zrt. került a feketelistára. A Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodája összeállítása szerint ezek a bankok a válság alatt sem változtattak hitelezési, ill. válságkezelési magatartásukon, nem felelnek meg a Banki Etikai Kódex követelményeinek, attól jelentősen eltérnek - közölte a 168 Óra online-nal a az Iroda.

A mérést kb. 800 ügyfél panaszainak feldolgozásával, külsős munkatársak észrevételeivel, illetve a Banki és Végrehajtási Károsultak Központi Irodájának véleményezésével állították össze.

A vizsgálat a 2010. január 1-től 2010. június 30-ig terjedő időszakot öleli fel.

Az Iroda közölte: "A megállapításokat szubjektív véleményekre alapozzuk, 27 bank és pénzügyi vállalkozás értékelése után. Az első öt helyezettet nevezzük meg név szerint, a többivel kapcsolatban általános értékelést adunk, ill. a meglevő problémákra kívánjuk felhívni a figyelmet.
1. Raiffeisen Bank a Butár Kft.-vel
2. Aegon Bank
3. AXA Bank
4. Cetelem
5. Provident Zrt.
6. Athlon Zrt.
7. Ká-Pé Hitel Zrt.."

Az Iroda részletes értékelést is adott ki a fentiekről. Ezt a továbbiakban, változtatás nélkül közöljük.

"Részletes értékelés
Raiffeisen Bank a Butár Kft.-vel

A Raiffeisen Bank több irányban is problémás. Nem csak a saját tevékenysége alapján kapta meg ezt a helyezést, hanem partnerei tevékenysége is hozzájárult ehhez, amelyet nem kontrollált, és ezért erkölcsi felelősség is terheli. A Raiffeisen Bank néhány más bankkal együtt refinanszírozta azokat a pénzügyi vállalkozásokat, amelyek ugyan törvényesen működtek, de hitelezési gyakorlatuk megkérdőjelezhető, és sok esetben azzal a hátsó szándékkal működtek, hogy jó és értékes ingatlanokat szerezzenek meg maguknak. Ezekhez az ügyletekhez jó részben a Raiffeisen Bank adta a pénzt. Természetesen megfelelő törvényes szabályozás alapján, de nem vizsgálta kellő szigorúsággal a hitelezési gyakorlatukat. A Raiffeisen Bank saját tevékenységében jelentősen túlfinanszírozta az ingatlanokat. Túlságosan könnyen adta hiteleit, ill. ezeket még meg is toldotta és összekötötte áruvásárlási lehetőségekkel is.

A saját maga által felállított szabályokat sem tartja be. Az ügyfelek panaszaira vagy nem reagál, vagy azt csak jelentős késéssel teszi meg, vagy csak külső /PSZÁF/ nyomásra cselekszik.

A behajtó cégével a Butár Kft.-vel közösen fellelhető az a tendencia, hogy befolyásolják a szerződéseket. Hasonlóan, mint az általuk refinanszírozott pénzügyi vállalkozások, a Raiffeisen Bank is alkalmazza azt a taktikát, hogy az értékesebb ingatlanoknál megvárja, hogy a kamatok és a késedelmi kamatok feléljék az ingatlan értékét, amelyet aztán az opciós vételi jogukkal érvényesítenek. Van olyan ügyfél, akinek még 16 hónap nem fizetés után sem mondták fel szerződését, közben a 20 millió Ft-os tartozás 30 millió Ft-ra növekedett, másik esetben viszont 2-3 hónap nemfizetés után felmondja a hiteleket.

A Bank semmibe veszi az ügyfél pénzügyi önrendelkezési jogát, a beérkezett befizetéseket a saját elhatározása szerint írja jóvá, még akkor is, ha az ügyfél másképpen rendelkezik.

Válságkezelési gyakorlata: a Butár Kft.-vel együtt nagyon erős pszichikai nyomás alá helyezi az ügyfeleket. Folyamatos zaklatásnak vannak kitéve, a szerződés módosítási lehetőségeket zömében az ügyfél számára teljesíthetetlen feltételekhez kötik. A Bank belső kommunikációja rossz, nincs együttműködés a végrehajtási osztály és a hitelezési osztály között, amely a megállapodásokat jelentősen hátráltatja. A pénzintézet tevékenysége megérne egy hivatalos átvilágítást és revíziót. A Bank jelképe a dupla lófejes embléma, amely tőlünk nyugatabbra a biztonságot jelentő menedéket jelenti, sajnos megtévesztő. Rengeteg rejtett csapdával tűzdelt szerződést íratnak alá az ügyfelekkel, amelyekre nem kellő mértékben hívják fel az ügyfelek figyelmét. Sajnos eddig még senki nem lépett fel hatékonyan a Bankkal szemben- sem a Bankfelügyelet, sem az érdekvédők.

Amíg a Bank nem változtat magatartásán, a Bankot semmilyen tranzakcióra nem ajánljuk.

Aegon Bank és AXA Bank


Mindkettőnél ugyanazokat a problémákat látjuk. Ezen belül az Aegon azért került a második helyre, mert még az érdekvédőkkel kapcsolatos egyeztetések elől is elzárkózik és kompromisszumkészsége rendkívül alacsony. Mindkét bank a versenytársakkal szembeni konkurencia, harc jegyében rendkívül könnyen adta hiteleit. Amilyen könnyen adták a hiteleket, annál szigorúbb a behajtási rendszerük, ill. rendkívül csekély mértékben hajlandóak az ügyfelek problémáját tudomásul venni.

Mivel elég sok vegyes típusú szerződést kötöttek /lakáskassza, biztosítás/ ezek részleteire nem hívták fel kellő mélységig az ügyfelek figyelmét.
Nem csak náluk, hanem majdnem minden banknál problémát jelent a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása.

Cetelem Bank

Első sorban ügyfélszerzési gyakorlata aggályos. Szívesen értesítik az ügyfeleket kéretlenül is, hogy jelentős összegű hitelkereteket biztosítanak részükre, amelyre aztán sokan „elcsábulnak”. Érdemi és hatékony hitelbírálat nélkül komoly összegeket bocsájtanak az ügyfelek rendelkezésére. A behajtási gyakorlatuk viszont csak ritka estben kompromisszumkész. Gyorsan felmondják a szerződéseket. Nem javasoljuk ennél a banknál semmilyen konstrukció igénybe vételét.
Athlon Zrt., Provident Zrt., Ká-Pé Hitel Zrt. és egyéb pénzügyi szolgáltatók

Tipikusan a szegénysorban és a nyomor-szinten élő emberek „csábulnak el” ezekre a rendkívül rossz hitelekre, vagy ami még jellemző, hogy azért vesznek fel hiteleket, hogy hitel elmaradásukat ebből finanszírozzák – ami által még súlyosabb helyzetbe kerülnek. A Pénzügyi Felügyeletnek vagy a törvényi szabályozásnak mindenképpen lépnie kellene a törvényesnek látszó, de mégis a jó erkölcsbe ütköző, az ügyfél helyzetét kihasználó szerződések felülvizsgálatára. Behajtási gyakorlatuk szigorú, kompromisszumra képtelen. Nem csak az az uzsorás, aki zsebből ad pénzt, elfogadhatatlan feltételekkel, hanem az is, aki a hivatalosság mögé bújik. Nem javasoljuk bármilyen tranzakció elindítását ezeknél a cégeknél.

„Futottak még” kategória


Lízingcégek: /CIB Lízing/ kompromisszum-készsége rendkívül alacsony, de ez csaknem minden gépjármű finanszírozással is foglalkozó bankra érvényes.

Az OTP aránylag gyorsan átadja a Faktoringnak a problémás ügyeket, semmilyen kaput nem hagy nyitva a visszatérésre, még akkor sem, ha az ügyfél helyzete megváltozik, és már tudná fizetni a törlesztőrészleteit.

A CIB Bank Jelentősen túlfinanszírozta az ügyleteket. Szép nyomtatványokat állított ki a banki segítségnyújtási lehetőségekről, ezek viszont nincsenek összhangban a gyakorlattal. Teljesíthetetlen feltételekhez kötik ezeket a lehetőségeket.

Az egyéb pénzügyi szolgáltatókkal azért nem foglalkozunk, mert refinanszírozás hiányában új hiteleket már nem helyeznek ki. Jelen pillanatban az adósságok behajtásával vannak elfoglalva, kissé meglepett a PSZÁF állásfoglalása, mely szerint ezek vizsgálatakor nem talált kirívó rendellenességet. Ez természetesen attól függ, hogy mit vizsgálunk. Jellemző az ingatlanok feltűnő érték-aránytalansággal történő eladása, általában saját érdekeltségű, de bújtatott cégek javára, ill. szándékos időhúzás, amely „arra játszik”, hogy a drasztikus kamatok és költségek feléljék az ingatlan értékét. Sajnos sok esetben az ingatlan elvesztésén túl a bank még meg nem térült kárt is felszámol, amely az újrakezdés lehetőségét is elveszi az emberektől."

Az Iroda javaslatokat is közölt.

Javaslataink:
1. A pénzügyi kormányzat kötelezze a pénzintézeteket, hogy ne csak az árfolyamkockázatról írassanak alá nyilatkozatot az ügyfelekkel, hanem úgy, ahogy a dohánytermékekre is kötelező ráírni, hogy a dohányzás milyen károkat okoz, azt is közöljék az ügyfelekkel, hogy a nem fizetés milyen jogkövetkezményekkel jár részükre. Ehhez szívesen felajánljuk segítségünket.

2. A tartozás mértéknek limitálására a lehető leggyorsabban jogszabályt szükséges alkotni. melynek lényege egy adott ügyletben a tartozás mértékének maximalizálása. Jelen pillanatban egy tartozás akár olyan mértéket is elérhet, mint Magyarország teljes GDP-je. A csillagos ég a határ, ennek okai:

- Az ügyfél halogató taktikája, mellyel az időt húzza, holott az ingatlan már gazdaságosan nem megvédhető és a tartozás mértéke a végtelenségig növekedni fog.
- A bank halogató taktikája. amely az értékesebb ingatlanok megszerzésére irányul.
- A drasztikus végrehajtási költségek /pl. a végrehajtó 10%-os behajtási jutaléka/.
- A végrehajtási moratórium, amellyel a Kormányzat ugyan megakadályozza a kilakoltatásokat, de a költségek megállítására már nem tért ki, ezért az ügyfelek eladósodottsága az egekbe fog emelkedni.

A banki feketelistát a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodája negyedévente megújítja. További információkat a témával kapcsolatban a www.profipolgarmester.hu internetes újságban találhatnak.

Forrás: 168 Óra

Hírlevél feliratkozás

You are here: Adósság-Hírek Belföldi hírek Itt a banki feketelista - etikátlan bankok Magyarországon