A hitelválság kirobbanása óta eltelt két évben sorra szültettek a probléma kezelésére javaslatok, jogszabályok, etikai kódex. Azon kívül, hogy az intézkedések alig segítettek az adósoknak, sokszor még nehezítettek is a helyzetükön.
Így történt ez a kezelési költségek területén is. A bankszektor a válság kapcsán megváltozott állapotokra igen gyorsan reagálva, már az első fél-egy évben felemelte a kezelési költségeket, miközben természetesen ezen költségelem a források drágulásával nem függött össze.
Ezt követően a bankrendszer az etikai kódex elfogadásával már a szimmetria elvére hivatkozva nem is volt rákényszerülve, hogy visszaálljon az eredeti, korrekt állapot. Magyarán mondva: bebetonozódott a megemelt kezelési költség sokaknál. Tovább súlyosbította az állapotokat a múlt év nyarán elfogadott egyoldalú szerződésmódosítást tiltó jogszabály, mely már törvényileg is visszafordíthatatlanná tette az igazságtalanságot.
Azt érdemes tudnia mindenkinek, hogy 0,5-1% százalékos kezelési költség emelkedés kb. 5-10% törlesztő-részlet emelkedést jelent. Ez nagy terhet ró azokra, akik az árfolyam, és kamatváltozások még nagyobb összegeit kénytelenek előteremteni hónapról hónapra, miközben a hitel felvételekor maximum 10-15%-os esetleges negatív változásra készítették fel őket, és így is vizsgálták be fizetőképességüket. Ne legyünk cinikusak, és ne rójuk fel hibaként az adósoknak, hogy nem tájékozódtak felvétel előtt kellőképpen. Az elmúlt két év bankszakmai megnyilvánulásai egyértelműen azt mutatják, hogy még a több diplomásokat foglalkoztató hitelosztályok sem voltak (vannak) tisztában azzal, hogyan kell kezelni egy ilyen „vis major” helyzetet.
De folytassuk tovább. Az egyszerű emelésen túl további „furcsaságok” is tapasztalhatók a deviza alapú hiteleknél a kezelési költség területén. Ez pedig az, hogy a kezelési költséget 1. százalékos arányban határozzák meg, (a hitelösszeg százalékában) miközben az nem függ össze a hitel nagyságával, ezért sokkal inkább egy átkeresztelt, bújtatott kamatnak tűnik 2. nagyságát szintén devizában határozzák meg, pedig ezen költségelemek tipikusan forintban merülnek fel a banknál. Ez tovább erősíti a bújtatott kamatkénti viselkedését, és az adósnak további indokolatlan árfolyamveszteséget okoz.
Így már csak ezen a kis költség-tényezőn 3 igazságtalanság is éri az adóst.
Számításaink szerint e tényezők hatására a havi törlesztő-részlet átlagosan 10-15%-al emelkedhetett indokolatlanul. Ez visszajár a hiteleseknek.
Kérjük a szabályozó testületeket, elsősorban a PSZÁF-ot, hogy világítsák át a bankok kezelési költség képzési gyakorlatát visszamenőlegesen legalább 5 évre. Ebben a körben vizsgálják meg, milyen ténylegesen indokolt, tételes – a devizahitelekhez kapcsolódó - költségelemeket takar(t) a kezelési költség, és azok milyen mértékben és pénznemben jelentkeztek a bankoknál, illetve nem hárítottak-e át a bankok olyan „költségeket” az adósokra ezen a jogcímen, amik fel sem merültek, vagy máshonnan megtérültek, vagy nem állnak összefüggésben az adott hitelekkel. A vizsgálat eredményét és a tapasztalataikat hozzák nyilvánosságra, és végül kezdeményezzenek jogszabály változtatást a helyzet megnyugtató rendezésére.
Amennyiben kiderülne, hogy kezelési költség jogcímen bújtatott kamat-bevételekre tett szert a bank, és megállapítható konkrét jogszabálysértés, úgy valamennyi rendelkezésére álló eszközzel érvényesítse a devizahitelesek közösségének jogait, megtérítési igényét. Jogi szabályozás, vagy a PSZÁF megfelelő fellépése hiányában az adósoknak nem marad más lehetőségük, mint „jogalap nélküli gazdagodás” jogcímén pereket indítani a bankok ellen. A PSZÁF-nak, mint a hitelezési piac felügyeleti szervének kötelessége az objektív, átfogó vizsgálat lefolytatása - bankokra bontva – és annak nyilvánosságra hozatala, hogy az ügyfelek (adósok) megfelelően tájékozottak lehessenek abban a kérdésben, hogy mit takar ténylegesen a bank által meghatározott költség, amit velük fizettetnek meg, illetve van-e mögötte értékarányos, tényleges ellenszolgáltatás.
Jelen cikk egy sorozat első része. A következőkben megvizsgáljuk, milyen további elemek, tényezők okozták a devizahitelek esetében a törlesztő-részletek drasztikus emelkedését, és azok vajon valóban indokolhatók-e.
2011-01-20 Korsch Péter
PSZLF (Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Egyesület)
Elnökhelyettes
