Április 1-jén hatályba lépett az új árfolyamrögzítésről szóló törvény, mely több százezer devizahiteles számára jelent a következő öt évben a mostaninál jóval alacsonyabb törlesztőrészletet. Korábbi cikkünkben már elemeztük ennek a devizahitelesekre, a bankokra és az államra gyakorolt hatásait, most pedig a közszférában dolgozókra vonatkozó három eltérő szabályt foglaljuk össze. Kiderült: a devizahiteles közszolgák által igényelhető kamattámogatás csak pár száz forinttal csökkenti a 2017-től fizetendő törlesztőrészletet. Az idén igényelhető egyszeri támogatás viszont százezer forintos nagyságrendű ajándék is lehet az egyes devizahitelesek számára, ezzel viszont nem mindenki élhet. Az állami kiadás azonban mindkét esetben több milliárd forint.
A többi devizahiteleshez képest a közszférában dolgozók (ide értve az állami vállalatnál dolgozókat is) kettő vagy három különböző kedvezményben részesülhetnek. Az alábbi felsorolásban szereplő harmadik lehetőséggel ugyanis nem mindegyikőjük élhet, csak azok, akiknek "papírjuk van róla", hogy lecsúsztak a végtörlesztésről. Lássuk a kedvezményeket!
1. Soron kívüli elbírálás
A közszférában dolgozó (az árfolyamrögzítés általános feltételeinek egyébként persze megfelelő) deviza jelzáloghitellel rendelkezők már április 1-jétől kérelmezhetik az új árfolyamrögzítést. Velük szemben a többi lakáshiteles csak június 1-jétől, a többi szabad felhasználású jelzáloghiteles pedig csak szeptember 1-jétől élhet a lehetőséggel (ekkortól kötelesek befogadni a kérelmet a bankok, de elvben előtte is megtehetik). E pontot a 2012. évi XVI. törvény szabályozza.
2. Kamattámogatás
Szintén minden közszférában dolgozó (az árfolyamrögzítés általános feltételeinek egyébként persze megfelelő) deviza jelzáloghiteles igénybe veheti a
forint alapú gyűjtőszámla kamatához járó kamattámogatást. Ez más "árfolyamrögzítőknek" egyébként nem jár. Mint ismeretes, normál esetben a forint alapú gyűjtőszámlán az ügyfél árfolyamrögzítés alatt ki nem fizetett törlesztőrészletének tőkerésze a bankközi kamatlábnak megfelelő mértékben (BUBOR) kamatozódik. A kamattámogatás révén azonban ez a felkamatozódás kisebb mértékű lesz, például a jelenlegi 7,2%-os 3 havi BUBOR helyett a gyermeket nem nevelő közszolgák esetében 4,2%. A kamattámogatás mértékére az alábbi szabályok vonatkoznak:
- aki gyermeket (16 éven alulit, vagy tanuló esetében 25 éven alulit) nem nevel, 3 százalékpont
- aki gyermeket nevel, gyermekenként további 1 százalékpont
- a kamattámogatással együtt sem mehet a gyűjtőszámla kamata 0% alá.
De vajon mekkora könnyítést jelent a közszolgák számára a kamattámogatás? Ezt egy átlagosnak nevezhető példán szemléltetjük.
A fenti lakáshitel törlesztőrészlete
jelenleg 70 ezer forint, mely az árfolyamrögzítésnek köszönhetően
2017 közepéig 52 ezerre csökken. 2017 közepétől a jelenlegihez hasonló árfolyam- és kamatkörnyezet mellett havi
77 ezer forintot kell fizetnie az ügyfélnek. Egy "válság forgatókönyvben" ez 88 ezer, "békeidőben" 67 ezer lenne. Számításaink szerint ha egygyermekes közszolga az illető, normál esetben csak közel 600, "válság forgatókönyvben" közel 1000, "békeidőben" mindössze mintegy 300 forinttal lesz alacsonyabb a törlesztőrészlete, mint ha nem lenne az. Az árfolyam- és kamatingadozások tehát jóval nagyobb eltérést okoznak a törlesztőrészletben, mint a kamattámogatás.
Klikk a képre!
|
A sokgyermekesek sem járnak sokkal jobban: mint az alábbi táblázatban látható, a négygyermekes közszolgák is csak pár száz forinttal fizetnek alacsonyabb törlesztőrészletet, mint a gyermektelenek. A kamattámogatást egyébként az 57/2012. számú kormányrendelet szabályozza, az erre vonatkozó igényt az alábbi ponthoz hasonlóan a pénzügyi intézménynél kell jelezni.
3. Egyszeri, vissza nem térítendő támogatás
E lehetőséggel csak azok a közszférában dolgozók élhetnek, akik 2011. december 30-án végtörlesztésre jogosultak voltak, és erre eddig igénybejelentést tettek, valamint ezen igényükről munkáltatójukat is tájékoztatták. Sokak által furcsállt, pozitív megkülönböztetésük egyetlen oka az lehet, hogy számukra a kormány kedvezményes végtörlesztési hitelt ígért, ezt azonban nem kapták meg. Róluk a 2012. évi XVI. törvény ezt mondja:
- ha az illető július 1-jéig gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt, az állam egyszeri, vissza nem térítendő támogatás nyújt számára
- ennek mértéke 2012. február 1-je és a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdete - de legkésőbb a 2012 júliusában fizetendő törlesztőrészlet esedékessége - közötti időszak alatti ténylegesen megfizetett törlesztőrészlete és a rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztőrészlete közötti különbség.
- A támogatást a fennálló devizakölcsön-tartozás előtörlesztésére kell a pénzügyi intézmény részére átutalni. A pénzügyi intézmény a vissza nem térítendő támogatás elszámolására tekintettel előtörlesztési díjat nem számíthat fel.
A fentiek valójában azt jelentik, hogy az ügyfél úgy jár, mintha február és július között (legfeljebb hat hónapig) már a rögzített árfolyam szerint törlesztett volna. De mekkora az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás mértéke? Annyi, amekkora az adott időszakra jutó, piaci és a rögzített árfolyam szerinti törlesztés különbsége lenne. Hat hónap alatt a frankhitelesek esetében ez a
havi törlesztőrészlet nagyjából másfélszerese(hiszen az árfolyamrögzítés alatt egy hónap alatt a törlesztőrészlet nagyjából negyedét nem kell kifizetni). A fenti példában ez
111 810 forint, melyet a jogszabály szerint egy az egyben a devizahitel előtörlesztésére kell fordítani, mégpedig az MNB áprilisi hivatalos devizaárfolyamainak átlaga szerint.
Mekkora kiadás ez az államnak?
Korábbi becsléseink szerint
150 ezer deviza jelzáloghitellel rendelkeztek a végtörlesztést megelőzően a közszférában foglalkoztatottak, ebből becsléseink szerint 30 ezer került végtörlesztésre. 120 ezer megmaradt deviza jelzáloghitellel és a fenti példával mint átlagosnak mondható hitellel számolva 5,5 milliárd forintnyi kamattámogatást kell kifizetnie az államnak öt év alatt a normál forgatókönyvben.
Az egyszeri támogatás korábbi kormányzati közlések szerint mintegy 70 ezer devizahiteles közszolgát érinthet, ennyien vannak azok, akik jelezték végtörlesztési szándékukat, de nem tudtak élni vele. Ezzel a számmal és a fenti példával számolva az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás legfeljebb 7,8 milliárd forintnyi idei kiadást jelent az államháztartás számára a jelenlegi árfolyamkörnyezetben.
Az új árfolyamrögzítés miatti állami kiadások
Csak emlékeztetőül: a Portfolio.hu becslései szerint 100%-os részvételi arány mellett az új árfolyamrögzítés öt év alatt 240 forintos frankárfolyam mellett közel 134 milliárd forintos terhet jelenthet a költségvetés számára (csökkenő éves kiadási összeg mellett), hasonlóan a bankszektor várható terhéhez. Ehhez jönnek hozzá a közszolgák eltérő kezeléséből származó fenti összegek az állam számára, ezek ugyanakkor a bankszektor eredményességét közvetlenül nem érintik.
2012.03.20 08:08 13+1 kérdés és válasz az új árfolyamrögzítésről
Forrás: Portfólió
