Kúria
Joggyakorlat elemző csoport
Dr. Vezekényi Ursula
részére
Javaslataink
PSZLF Jelentés 2011
Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője
Egyesület
Jelentés alulnézetből
a devizahitel-válság kialakulásának okairól és
2010. évi magyarországi fejleményeiről
Tartalomjegyzék:
1. Bemutatkozás
2. Az előzmények
3. A helyzet
4. A Bajnai és az Orbán-kormány megoldási kísérletei, azok értékelése
5. Várható fejlemények
6. Megoldási javaslataink
7. Mellékletek (táblázatok, hivatkozott jogszabályok)
PSZLF Jelentés 2011
A kezelési költségek igazságtalanságáról
A hitelválság kirobbanása óta eltelt két évben sorra szültettek a probléma kezelésére javaslatok, jogszabályok, etikai kódex. Azon kívül, hogy az intézkedések alig segítettek az adósoknak, sokszor még nehezítettek is a helyzetükön.
Így történt ez a kezelési költségek területén is. A bankszektor a válság kapcsán megváltozott állapotokra igen gyorsan reagálva, már az első fél-egy évben felemelte a kezelési költségeket, miközben természetesen ezen költségelem a források drágulásával nem függött össze.
Bank-iszap, gátszakadás előtt!
Gátszakadás előtt állunk. A szabadjára engedett, felelőtlen banki magatartás feldolgozatlan bankiszapja fogja áttörni áprilisban a gátakat, amikor úgy jár le a kilakoltatási moratórium, hogy nem került sor valóban tömegek problémáját megoldó javaslatok kidolgozására.
A 8 pontra tett javaslataink
Egyesületünk részt vett az elmúlt napokban benyújtott hiteleseket segítő 8 pont civil véleményezésében, tárgyalásában.
Alább megosztjuk Önökkel a kormányzatnak eljuttatott javaslatainkat:
PSZLF módosítási javaslatait a jogszabálytervezet szövegében ( a törlések és javítások kékkel, a törlések kétszeres áthúzással jelölve). E módosítások a 8 pont szellemét tükrözik, melyek megtörni látszanak a bankszektor ellenállásán. Sajnáljuk, hogy nem látjuk észrevételeinket beépülni a tervezetbe - úgy tűnik, pusztán statiszta-szerepünk volt ebben a bankszövetség által dominált műveletben, úgyhogy a híradásokban a civil szféra egyetértésére való hivatkozás -finoman szólva- csúsztatás.
Ettől függetlenül - bár a javaslatot már benyújtották, és nincsenek illúzióink a módosítás lehetőségét illetően- megtesszük észrevételeinket a jogszabálytervezetre vonatkozóan (piros színnel a 8 pontból tartalma szerint az adott rendelkezéshez illőt idézzük) :
Ez a javaslat a módosításokkal, csak és kizárólag első lépésként támogatható, azzal, hogy rövid időn belül szükséges egy átfogó szabályozása a hitelezési gyakorlatnak, amely sokkal kiterjedtebben szabályozza és korlátozza a pénzintézetek erőfölényét, és valós válaszokat ad a jelenlegi tömeges problémákra (mindegyikre) mind a devizahitelek területén, mind a lakossági forint hitelek területén. Ennek az átfogó szabályozásnak világos alapelvek mentén, a feltárt visszásságokat figyelembe véve, az ügyfelekre egyoldalúan és indokolatlanul áthárított kockázatok, költségek, díjak megtérítése mellett van helye. Ha a jogalkotás elkerüli, hogy a visszásságok egyértelmű feltárása után azok következményeit kármegosztásként a kárt okozó bankokra terhelje, azzal legalizál egy jogon kívüli működést, és korábbi szabályozás híján kétséges, hogy ezek a károk perekkel megtéríttethetők-e. A jogalkotó politika felelősségének felvállalása ebben a kérdésben az, hogy a korábban szabályozás nélkül hagyott, szabadjára engedett banki működést most egy felvállalt, tisztességes, és igazságos szabályozással etikus normák közé helyezi. Ez lesz a demokrácia egyik főpróbája.
Alapkérdés az, hogy a bankok ne adhassák el nagy tömegben külföldi befektetőknek, off-shore cégeknek a bedőlt követeléseiket - ezt feltétlenül meg kell akadályozni, és erről semmit sem mond a tervezet.
Másik fontos feladat az, hogy az opciós jogokkal való visszaélést meg lehessen akadályozni, és hogy a végrehajtási eljárások leálljanak.
Teljesen alaptalan a devizahitelek esetében a díjak, költségek, jutalékok devizában történő felszámítása - ezek nem devizában merülnek fel, a bank az árfolyamváltozáson extraprofitra tesz szert, ezeket csak forintban, csak a szerződéskötéskori értéken volna szabad figyelembe venni.
Az alábbi cikkből is láthatóan ez a szabályozás nem segít azon a 97.000 családon, akiknek 90 napon túli lejárt tartozásuk van, és azon a további 258.000-en sem, akik szintén késedelmesek. Ez most éppen 355.000 család (deviza, és forinthitelesek is, akiknek a hitele jelzálogfedezettel biztosított, és akik nem tudnak fizetni). Velük mi lesz?
Ez a jogszabálytervezet a Fidesz (Kósa-Rogán) által meghirdetett 8 pontból csak néhányat érint, azt is gumiszabályozással fellazítva. Kizárólag a lakáscélú devizahitelekre vonatkozik, és nincs visszamenőleges hatálya, vagyis csak a jövőre vonatkozik! Az általunk korábban tett észrevételeket, javaslatokat általában nem tartalmazza. A 8 pontból sem találjuk meg benne a legfontosabbat: 6.-Az adósótól az aktuális piaci értéknél többet nem követelhetnek a bankok
Ezek a Bankoknak tipikusan kevésbé fájó, már nem védhető, kirívó ügyek, az ügyfeleknek pedig érdemi változást tömegesen nem hozó területek a következők:
1.- Deviza hitelesek forinttörlesztéseinél az árfolyam számítása (MNB középárfolyam, vagy Banki középárfolyam ) Nem tér ki arra, hogy devizában is lehessen törleszteni.Azt nem tudjuk, konkrétan mikortól élne ez a szabály, mert a hatályba léptető rendelkezések között nincs rá dátum.Nem nagyságrendi tétel, a "devizahitelek" problémáját nem oldja meg, azok létét nem kérdőjelezi meg, sőt csak eggyel tisztességesebbnek látszó szabályozással magát a banki visszaélést elfogadottként kezeli.3.- Javasolnánk a középárfolyam alkalmazását.
2.-Az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma (ebből kimaradt az üzletszabályzat módosításának tilalma az ügyfél hátrányára, pedig a fontosabb rendelkezések a szabályozás alapján a szerződésből átkerülnek az üzletszabályzatba ). A kamatot azonban lehet egyoldalúan változtatni a pénzintézeteknek a kormányrendeletben meghatározott módon, és feltételek szerint. Ilyen kormányrendelet még nincs, ezért ennek nem ismerjük a tartalmát, hogy valós korlátot jelent-e majd? 1.-Megtiltanák az ügyfelek számára hátrányos szerződésmódosítást 2.-Megtiltanák az önkényes kamatemelést.
3.-Késedelem esetén a felmondást követő 90 nap után akarja tiltani a késedelmi kamat, díjak felszámítását (természetesen ügyleti kamatot, díjakat ugyanúgy számol). Ez a mostani felmondási gyakorlat szerint legalább 180 napig jelentene plusz késedelmi költséget az ügyfélnek. Kihúztuk a 90 napot belőle, és a felmondási díj tilalmával kiegészítettük, különben még egy összegben ráterhelnék ezen a jogcímen felmondáskor az ügyfélre a szerintük kieső késedelmi kamatot. 7.- Fizetésképtelenség esetén nem kérhetnek büntetőkamatokat és más extra díjakat.
4. Lakáscélú jelzáloghitelekre vonatkozik az előtörlesztési díj szabályozása, ez 1,5-1%, és csak néhány kivételes esetben ingyenes, nem főszabályként!! Ráadásul ezt a maximum díjat is feloldja (határ a csillagos ég), ha refinanszírozással törleszt valaki, azaz másik bank hitelével váltja ki a hitelét. Ez meg abszolút versenykorlátozó így, és a magas előtörlesztési díjak megakadályozhatják, hogy az ügyfél a futamidő alatt kedvezőbb feltételekkel bankot váltson! Ezért ezt a kivétel szövegrészt töröltük. Ez egy látványos, de életszerűtlen szabály. Jól hangzik, viszont alig néhány embert érinthet, azokat, akik önerőből képesek lennének 2 év után előtörleszteni a hitelüket.Ugye most nem ez a tényleges probléma?! 4.- Javasoljuk az ingyenes előtörlesztés lehetőségét.
5.- Az adós által kezdeményezhető egyoldalú szerződésmódosítást úgy sikerült megfogalmaznia a tervezetnek, hogy az egyrészt csak a futamidő meghosszabbítására, mint lehetőségre vonatkozik, (nem egyéb fizetéskönnyítésekre), másrészt nem jelent a bankok részéről elfogadási kötelezettséget. Csak annyit szabályoz, hogy ha a bank elfogadja az ügyfél futamidőhosszabbítási kezdeményezését ( "kérelmét"), akkor nem alkalmazhat plusz díjat, költséget. Ezek szerint, egyrészt ha azt nem az adós írásban kezdeményezi, hanem a bank ajánlja fel, akkor kérhet plusz díjat? Másrészt a Bank nem köteles elfogadni az adós kezdeményezését! Ez a szövegezés nem a 8 pontban kommunikált egyoldalú szerződés-könnyítési jog. 5.-Öt évvel meghosszabbíthatóvá válna a hitel, ha az ügyfél kérné.
Tisztelettel:
Madari Tibor
PSZLF
Felhívás az adósságcsapda megoldására
TÁRSADALMI IGÉNY AZ ADÓSSÁGCSAPDA MEGOLDÁSÁRA (Civil kezdeményezés)
FELHÍVÁS
Ha egyetértesz azzal, hogy:
A pénz nem uralkodhat az emberen, a pénz szolgálja az embert, és nem fordítva. A mai pénzügyi válság egy rendszer-válság: a nyereségközpontú pénzrendszer hibás alapokra épült. A jelenlegi pénzügyi rendszer kilátástalan pénzügyi függésbe, tömeges elszegényedésbe és adós-rabszolgaságba kényszerítette az egyes embereket, és az államokat egyaránt.
Megfelelő állami szabályozás hiányában a Bankok szabadon foszthatták ki az embereket és az országot. Ezt a folyamatot meg kell állítani. A spekulációs pénzt, a banki magatartást szabályozni kell a társadalom érdekében. Az államnak vissza kell vennie a pénzkibocsátás, és ellenőrzés feletti hatalmat, és azt a közösség, a társadalom érdekében kell használnia.
Jogunk van egy olyan pénzrendszerhez, amely minket szolgál, az életünket, a boldogulásunkat támogatja. Jogunk van minden olyan eddigi szabályt, rendszert, intézményt, döntési mechanizmust megkérdőjelezni, kereteikből kilépni, amely akadályozza ezt a fordulatot.
Ha nem értesz egyet azzal, hogy:
- Több-százezer ember az utcára kerüljön sem most, sem később bármikor. (PSZÁF adat: 2009. december végén összesen 1 millió 757 ezer hitelszerződéssel kapcsolatosan állt fenn valamilyen fizetési késedelem, ami darabszám alapján az összes szerződés 29,6%-át teszi ki.? Tudod, hogy ez hány családot érint? És hány gyermeket? Van a családodban olyan, aki szintén adósságcsapdába került?)
- Az állam a közösség adóforintjait kamatfizetésre, bankmentésre, a pénztőke profit-igényeinek kiszolgálására használja, értékteremtés, a társadalom tagjainak, csoportjainak, termelésének támogatása helyett.
akkor CSATLAKOZZ!
Követelem, hogy a hitelszerződések egyensúlyának biztosítására, a hitelterhek korlátozására, és átláthatóságának biztosítására szigorú, azonnali törvényi szabályozás szülessen, amely rendelkezik a fizetés-képtelen helyzetbe kerülő adósok támogatásáról. Egyetértek a PSZLF 13 pontjával a jelenlegi hitelválság megoldására, és támogatom annak törvényi szintű szabályozását:
-
Kilakoltatási moratórium elrendelése a végrehajtási eljárásokban is az adósvédelmi szabályok bevezetéséig.
-
Opciós jogok gyakorlásának befagyasztása a lakossági hitelszerződéseknél.
-
Az adós elővásárlási joga, ha a bank a hitelét eladja.
-
A felmondott hitelszerződések visszaállítása.
-
Az adósok zaklatásának megszüntetése késedelem esetén.
-
Banki követelések csak bírósági végrehajtási eljárásban hajthatóak be.
-
A válság miatt az adósokra áthárított extra költségek és díjak jóváírása törlesztésként.
-
Devizahitelek átváltása forintra az adós számára ingyenesen, a szerződés-kötéskori árfolyamon, a Bank költségén.
-
Krízisközpontok felállítása kistérségenként.
-
A KHR lista újra szabályozása.
-
Törvényi szabályozás biztosítsa a felek egyenjogúságát a kölcsönszerződésekben.
-
A magáncsőd szabályozásának bevezetése.
-
Reklámkorlátozás a pénzügyi termékekre, és a társadalom pénzügyi tudatosítása.
Egyetértésem kifejezésére ezt a felhívást Elküldöm ide:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
E pontok társadalmi támogatottságának növekedése adhat esélyt arra, hogy ne a bankok határozzák meg ismét a hitelválság kezelésének játékszabályait, azokba legyen beleszólása az adósnak, a társadalomnak is.
Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Egyesület
1027 Budapest, Frankel Leó u. 5. mf.2.
Fax: 06-1-3152007;Tel: 06-1-3360516
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
A fenti követelések vázlatos ismertetése a következő oldalon található: www.pszlf.com
Hitelezési folyamatábra
A PSZLF 13 pontja a hitelválság megoldására
A civilek - alábbi 13 pontba foglalt - követelései az elmúlt években a felelőtlen hitelezési és hitel-felvételi gyakorlat miatt kialakult társadalmi károkat hivatottak enyhíteni, és egy egyensúlyi helyzetet kívánnak kialakítani a két fél (adós és hitelező) között. Kísérlet ez a társadalmi katasztrófával fenyegető jelenlegi helyzet kezelésére és a pénzintézet-adós közötti megbillent egyensúly helyreállítására. Kiindulásunk: a profitcél nem lehet elsődleges a társadalom és az emberi lét érdekeihez képest.
Nem azért követünk el hibákat, hogy általuk korlátozzuk az életünket, hanem hogy tanuljunk belőlük, kijavíthassuk őket és fejlődhessünk.
Ideje felszednünk azokat a dogmatikus, hagyományos szemléletű síneket, melyek mentén eddig gondolkoztunk a pénz-folyamatokról. A pénznek (hitelnek) az emberek boldogulását kell szolgálnia. Amelyik pénzrendszer az emberek kiszolgáltatottságát növeli, az alapjaiban hibás, és sürgős javításra szorul.
Az alábbiak a társadalom jelenlegi tudatossági szintjét tükrözik. A társadalmi tudatosság haladásával várható a javasolt (átmeneti) intézkedéseknél radikálisabb átalakulás, a pénzrendszerhez való viszony alapvető megváltozása. A másik lehetőség a kamat-rabszolgaság elmélyülése, egyéni, önkormányzati, állami szinten.
A tényleges, lényegi változásra, az adósok helyzetének lényegi javítására csak az alábbi pontokban szedett követelések teljesülése esetén van esély:
Hitel- és Pénzügyi Társadalmi Szerződést Előkészítő Kerekasztal
S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y
2010. március 22-én délelőtt 10 óra 30 perckor a Parlament Kávézó különtermében a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) és a Pénzügyi Szervezetek Lakossági Felügyelete (PSZLF) közös sajtótájékoztatót tartott.
A sajtótájékoztató programjának 1. pontjában a Hitel-Kerekasztal létrehozásának kezdeményezését ismertették.
Előzményként említették, hogy a hitelválság túljutott a krízis eszkalációjának azon a pontján, amikor már nem lehet visszatérni a hitel- és pénzügyek régi módon történő működtetéséhez.
Ismertették az alábbi meghívót.
A HITELVÁLSÁGBÓL KIVEZETŐ LEHETSÉGES GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI MEGOLDÁSI UTAK
A kialakult helyzet rövid áttekintése
A 2008-ban kirobbant válság felelőse, okozója a szabadjára engedett globális bankrendszer. Az elmúlt másfél évben meghozott reformintézkedések (elsősorban az USA-ban) alapvető változást nem hoztak a pénzügyi rendszerekben. A bankrendszer még jobban koncentrálódott, és veszteségeit áthárította a lakosságra.
