Igen Tisztelt Kúria!
Folyamatosan figyelemmel kísérjük a Kúria munkáját a banki hitelezéssel és ezen belül is a
devizahitelezésnek elnevezett kölcsöntermékkel kapcsolatban.
A Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője és Hiteles Mozgalom is küldött szakmai anyagot a
joggyakorlat elemző csoport készülő anyagához és aktívan részt vett a Kúria által szervezett
konferencián.
A napokban került a kezünkbe a Legfőbb Ügyész szakmai véleménye a „költség”
értelmezésével kapcsolatban. Ezt alaposan áttanulmányozva sajnos meg kellett állapítanunk,
hogy nagyon sok tárgyi tévedés van a szakmai véleményben és ezek miatt a
végkövetkeztetésnek nincs alapja.
Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a Kúria megalapozott, helytálló adatok és tények ismeretében
hozza meg döntését és ne vélemények alapján. Erre tekintettel a szakmai véleményben
szereplo kölcsönszerződés adatai alapján bontjuk ki álláspontunkat.
Az alábbiakban részletezett, jogi, közgazdasági és általános érveket tartalmazó álláspont
tömörített lényege, jogi érvrendszerének összegzése a következő:
Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, mely nem tartalmazza
b, az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során
figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az
ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
c, a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint
ezek éves százalékban kifejezett értékét
A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és
közzétételéről szóló 41/1997 (III.5.) Korm rendelet:
8. §. (1) A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) az a belső kamatláb, amely mellett az
ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag
a kölcsönnel kapcsolat – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - fizetett összes
költséggel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításánál az ügyfél által a pénzügyi
intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik személynek fizetett költségek közül
az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját és lakásépítéseknél a helyszíni
szemlék díját kell figyelembe venni.
A teljes jelentés itt olvasható: Észrevételek a Legfőbb Ügyész költségértelmezéséről
Egy szép csendben becsempészett adóügyi törvénymódosítással eldőlt: 7,5 millió forint erejéig adómentes támogatást adhatnak a munkáltatók dolgozóik számára devizahiteleik kedvezményes végtörlesztéséhez.
Szabó Máté ombudsman szerint a végrehajtási eljárásban az ügy értékéhez viszonyítva aránytalanul magas lehet a hitelező jogi képviselőjének és az önálló bírósági végrehajtónak a díja, amelyet az adóssal fizettetnek ki.
Varga István, az MNB Felügyelő Bizottsági tagja szerint nemcsak az évszázad csalása a banki deviza alapú hitelezés és a szerződések, de még ráadásul számviteli trükközés is folyik.
Egy szegedi takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé kerültek. Ezt megelőzően, a másodfokú eljárást lebonyolító ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a pénzintézet összes egyoldalú szerződésmódosítása tisztességtelen volt, így azok három évre visszamenően érvénytelenek. Ha az LB elfogadja a bíróság jogi érvelést, akkor tömeges perek indulhatnak a bankok ellen az elmúlt évek kamatemelései miatt. Ha másutt is a pénzintézeteket elmarasztaló ítéletek születnek, az újabb százmilliárdos nagyságrendű veszteséget jelentene a bankoknak. Ha így is lesz, a pereskedések évekig húzódhatnak, ezért a dolognak azonnali negatív hatása nincs. A veszély viszont nagy: nem az a kérdés, hogy a bankok betartották-e a rájuk vonatkozó speciális szabályokat, hanem az, hogy az azok betartásával folytatott gyakorlat tisztességtelen volt-e.
Beszélgető partnerek: Róna Péter, Müller János (bankszövetség)
Személyi kölcsön kamata 
Elkészült az új, támogatott lakáshitelekről szóló kormányrendelet tervezete, így akár még az idén hatályba léphet a jogszabály - írta pontosan meg nevezett forrásból származó értesülését a Világgazdaság pénteken.
Egyösszegű végtörlesztés esetén a devizahitelesek mentésére szolgáló korábbi csomagban rögzített 180 forintos frank- és 250 forintos euró árfolyamon kell biztosítaniuk a bankoknak a hitelből való kiszállást, minden ezzel kapcsolatos költség őket terheli – ezt a javaslatot jelentette be Lázár János a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok kétnapos frakcióülése után Hajdúszoboszlón.
A Frizbi vendége volt Pataky Attila, aki maga is devizahiteles. A fentarthatatlan, és igazságtalan helyzetről érzelmein keresztül szólalt meg sorstársait képviselve.
Egyesületünk a közelmúltban kapcsolatba került a Bátor Program szervezőivel. Munkájuk során ők is a nyílt forráskódú megoldásokat támogatják, ezért közös egyeztetéseket folytatunk velük. Nyilvános programjuk legközelebb Bösztörpusztán lesz a Magyarok Országos Gyűlésén 2011.08.12-14-ig, amin két éve mi is résztvettünk.
A héten fogadta el a Parlament új, nagy játékosoknak szóló, a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságok (SZIT) törvényét. Pénzügyi szolgáltató központtá szeretnénk válni, nem maradhatunk le. A történet azért érdekes a mi számunkra, mivel a hitelválság kapcsán piacra kerülő ingatlanok felszippantására kitűnően alkalmasak. Lássuk hogyan épül is fel a rendszer.
Az országgyűlés tegnapi határozata kapcsán Korsch Péter elnökhelyettesünk rövid riporton vett részt az Echo Televízió Napi Aktuális műsorában szerda este. A vágott riport weblapunkról letölthető.
![Fotó: Pályi Zsófia [origo]](http://static7.origo.hu/i/1011/20101129parlament1.jpg "Fotó: Pályi Zsófia [origo]")
